“A stressz amellett, hogy önmagában létezik, önmagának oka és eredménye is egyben.” /Selye János – osztrák-magyar származású kanadai orvos, vegyész/

Mivel a stressznek minden embernél más a megjelenési formája, nincs olyan egységes stresszcsökkentő módszer, amely mindenkinek hatásos. A kocogás és más erőnléti mozgásformák, ill. a különféle meditációk, az ima, a jóga és a tai-chi sokaknak jót tesz, de ha nem saját elhatározásukból, hanem kívülről jövő nyomásnak eleget téve végzik ezeket, unalmasnak, érdektelennek, sőt stresszesnek találhatják őket. Mindazonáltal a stresszcsökkentő technikák tárháza meglehetősen széles, a fentieken túlmenően nagyon kedveltek még a különböző progresszív izomrelaxációs gyakorlatok, az autogén tréningek, a mélylégzés technika, a masszázskezelések, valamint az imaginációs módszerek és az önhipnózis.

Továbbmenve, ott van még az akupunktúra, az akupresszúra, a biofeedback, az Alexander-módszer, a Reiki, és a Feldenkrais-módszer, mely a testtartás és a testmozgás felfedezésére irányul. Egyesek szerint a zenehallgatás, a hobbi, az önkéntes munka, esetleg napló vezetése a napi történésekről és az érzésekről, valamint a nevetés, a háziállatokkal való játék, a napi rutinba beiktatott rövid szünetek vagy a vásárlás segít számukra a pihenésben. Mások az aromaterápia, vagy különféle táplálékkiegészítők és gyógynövények, mint pl. a kamilla, a fodormenta, a kava, az orbáncfű vagy egyéb adaptogének segítségével próbálják enyhíteni a stressz okozta tüneteket. Továbbá vannak még a vényköteles nyugtatók, altatók, antidepresszánsok és béta-blokkolók is, amelyeket speciális panaszokra írnak fel. Ehhez kapcsolódóan meg kell említeni a transzkraniális mágneses stimuláció/ingerlés (TMS) nevű eljárást, melyről kimutatták, hogy hatékony lehet különféle neurológiai (például: migrén, stroke, Parkinson-kór) vagy pszichiátriai állapotok (például: depresszió, hallási hallucinációk) esetében. A csoportterápia, valamint a család és a barátok erős érzelmi támogatása is komoly segítséget jelent a stressz kezelésében.

A fenti módszerek többségének célja a stressz által okozott zavaró testi és érzelmi hatások csökkentése, kezelése. Az utóbbi években azonban egyre inkább a stressz megelőzésére került a hangsúly, amely egy sokkal észszerűbb és logikusabb megközelítés. Ennek lényege az életünkben megjelenő stresszforrások azonosítása és a módszerek megtalálása ezek elkerülésére vagy hatásuk csökkentésére. Időnként mi magunk generálunk stresszt a saját életünkben, bizonyos jellemvonásainknak vagy szokásainknak köszönhetően, melyeknek káros hatásuk lehet egészségünkre, ugyanakkor a mértékük csökkenthető gondolkodásunk és viselkedésünk átalakításával, önbizalmunk, magabiztosságunk megerősítésével vagy azzal, ha például megtanuljuk időnket jól beosztani. Mások a dohányzáshoz, alkoholhoz vagy drogokhoz fordulnak, hogy enyhítsék a stresszt, ám ezek a rövid távú megoldások végül még több stresszt okoznak. A vényköteles gyógyszerek hosszú távú használata függőséget vagy káros mellékhatásokat eredményezhet, és egyes étrendkiegészítők hasonló problémákkal járhatnak, vagy kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel. Az orbáncfűről kimutatták, hogy gátolja bizonyos gyógyszerek hatását, a kava pedig májkárosodást idézhet elő, ezért pl. az Egyesült Királyságban be is tiltották.

Ahogy azt már említettük, a stressz csökkentésének legjobb módja a stressz megelőzése. Ezt elősegíti a kellően hosszú és pihentető alvás, a megfelelő étrend, a koffein és egyéb stimulánsok elkerülése, valamint az, ha tudatosan időt fordítunk a pihenésre, kikapcsolódásra is. Számos stresszcsökkentő gyógyszer vagy kezelés szimplán a placebo hatás miatt működik, azaz, hogy hiszünk az adott módszerben vagy a kezelést végző terapeutában. Sokszor egymástól nagyon eltérő stresszkezelő technikák, módszerek ugyanolyan eredményt hoznak, mégpedig azért, mert alapvetően csökkentik a tehetetlenség érzését, és elősegítik, hogy a páciens úgy érezze, hogy kézben tudja tartani a problémáját és megoldást tud találni rá.

A stressz az élet elkerülhetetlen velejárója. Vannak olyan stresszhatások, mint például egy szeretett ember elvesztése, amelyet nem lehet elkerülni, és olyanok, amelyek nem megakadályozhatók vagy befolyásolhatók. A trükk az, ha megtanuljuk megkülönböztetni a kettőt, hogy ne kelljen folyamatos frusztráltságban élnünk, és időnket, valamint tehetségünket olyan területekre fordíthassuk, ahol változtatni tudunk. Próbáljuk megfogadni a Reinhold Niebuhr imájában rejlő tanácsot: „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”

Forrás:
The American Institute of Stress: Management Tips.
https://www.stress.org/management-tips/  (Utolsó letöltés: 2019.11.06.)

Ha cikkünket érdekesnek találta és szeretne mélyrehatóbban is megismerkedni stresszkezelési technikákkal, ill. átfogó képet kapni a stresszről, mint az életünket kísérő jelenségről, várjuk Önt Stressz és kiégés elleni tréningünkön!

https://www.coachkepzo.hu/termek/stressz-es-kieges-elleni-trening